A jó webszöveg már az első pár sorban tartalmazza a fő mondanivalót, rámenős, lényegre törő, hiszen a vevő általában csak átfutja a szöveget, nem mélyed bele annyira, mint most Te… :-) De mi van, ha nem profi írja a webre a szöveget? Vagy lehet, hogy valaki túl profi? Vagyis mi van akkor, ha nem az ügyfél szemszögéből kiindulva készül a szöveg? Akkor bizony baj van. Ugyanis nem fogják végigolvasni.

A webszövegírás külön műfaj!

Ennek oka pedig a vevők, pontosabban a honlaplátogatók olvasási szokásaiban rejlik. Emellett még egy másik “olvasónak” is meg kell felelnünk, akit Google keresőrobotnak hívnak, de ez egyre kevésbé fontos, mert "ő" is kezd egyre emberszerűbb lenni… Maradjunk az átlagemberek webes olvasási szokásainál. Erről azt kell tudni, hogy mivel nehézkesebben olvasunk a weben, gyakran átugrunk részeket, inkább csak átfutjuk az anyagokat, nem feltétlenül olvasunk el részletekbe menően mindent betűről-betűre. Ennek az az oka, hogy legtöbbször csak odatévedünk az adott oldalra, miközben böngészünk, és ha nagyon gyorsan nem győz meg minket az oldal arról, hogy érdemes maradnunk, akkor állunk is tovább. Itt persze mértéket is kell tudni tartani, hiszen az agyunk rá van gerjedve a rejtvényekre, ez egyfajta önjutalmazási reflex, hiszen szeretünk tanulni. Ha az internetes szöveg címe nagyon sokat sejtet, de valójában félrevezet, és csak a kattintásra vadászik, az nem éppen etikus. Meg kell hagyni a látogató szabadságát, hogy a címből tájékozódva eldönthesse, érdekli-e vagy sem.

Nincs idő a magyarázkodásra

A webes olvasás a legkevésbé sem hasonlít a félrevonulós, otthoni könyvolvasásra, ahol minden idegszálunkkal csak a betűkre, és a mögöttük meghúzódó történetre fókuszáljuk a figyelmünket. A weben „sajnos” közérthetőnek, érdekesnek, meggyőzőnek is kell lennünk, hogy végül értékes és minőségi tartalom jöjjön létre. Nem elegendő a nyelvtani pontosság, a szövegnek fogyaszthatónak is kell lenni. És hát a legfontosabb a konverzió. Vagyis az, hogy a látogatóból érdeklődő, majd az érdeklődőből fogyasztó is legyen mihamarabb. A weben szinte minden csak eszköz arra, hogy a potenciális vevőből pénzt húzzon ki. Egy könyv, amit már megvettél a boltban, vagy kikölcsönöztél a könyvtárból, az már megnyerte ezt a csatát, ott már megtörtént a konverzió. A webszöveg esetén viszont a leghasznosabb tartalom is csak csali.

Hiába vagyunk mi a legprofibb klinika, és hiába osztunk meg az oldalunkon tökéletes szakmai ismeretekről tanúskodó szövegeket, lehet, hogy az ügyfeleinket csak elriasztjuk, mert nem biztos, hogy nekik erre van szükségük.

Ráadásul a webes szöveg nem önállóan, könyvszerűen, hanem egy sajátos vizuális környezetben jelenik meg, ahol nagyon lényeges a szöveg tartalmán és felépítésén túl annak megjelenése és elhelyezkedése is. Ma már számos alkalmazás teszi követhetővé azt, hogy a látogató egy adott honlapon merre néz, mire figyel. Ezeket az ismereteket nagyon fontos figyelembe venni a szövegalkotási folyamat során is! Teljesen fölösleges tehát találgatásokra építeni azt, hogy milyen szöveg kerüljön a honlapunkra! Szerintem ez lesz jó, szerinted meg az… Ennek semmi értelme. Vagy konkrét mérésekre kell hagyatkozni, vagy mások tapasztalataira. A mi tapasztalataink szerint 5 fő alapelvet kell megkülönböztetni, ha a webre írunk:

Lássuk, milyen alapszabályokat érdemes szem előtt tartani!

1.

Tömör, lényegre törő megfogalmazás!
Kerüljük a töltelékszavakat! Érdemes a kulcsszavakat ragozott és ragozatlan megfogalmazásban is belecsempészni, természetesen túlzások nélkül.

2.

Legyen az anyag könnyen áttekinthető, jól tagolt!
Nem jönnek jól a 3-5 sornál nagyobb blokkok, mert unalmasnak hatnak. Legyenek alcímek, felsorolások. Bekezdésről bekezdésre kell vezetni az olvasót, pontokba szedve a mondanivalót, nem csak úgy odadobva azt.

3.

Irányítsuk az olvasót!
Végig kell vezetni az olvasót az általad kialakított úton, egészen a végső pontig, a konverzióig. Mindig legyen egy következő link, vagy lépés, amivel további oldalakat olvashat el, ne bízzunk semmit a véletlenre.

4.

Kerüljük az értelmetlen, haszontalan információkat!
Semmiképpen se használjunk olyan kifejezéseket, mint „minőségi munkavégzés”, „megbízható partner” vagy „kollégáinkkal az Önök cégének fejlődéséért dolgozunk”. Adjunk választ a problémáikra, az elég lesz, nem kellenek a közhelyes körmondatok.

5.

Használjuk ki a fordított piramiselvet!
Ez azt jelenti, hogy az elején mondjuk el a lényeget, az érveket, a hasznot, és csak utána fejtjük ki a részleteket, nem pedig fordítva. Az első mondat első 5-8 szavában jelenjen meg a mondanivalónk lényege, azt fogják ugyanis biztosan elolvasni, a folytatás már attól fog függeni, hogy ott mit olvastak.